Ki volt Viktor E. Frankl?
Frankl alapította a logoterápiát és az egzisztenciaanalízist, a pszichoterápia „harmadik bécsi iskoláját” (Freud és Adler után).
Az …és mégis mondj igent az életre! című könyvében a koncentrációs táborban megélt tapasztaltakat írja le, valamint azon pszichoterápiás módszert, mely mindenfajta létezésben, még a leghitványabban is, azt az értelmet keresi, mely okot ad a továbbéléshez.
Életrajzi adatok
Osztrák neurológus és pszichiáter. Bécsben született 1905 március 26-án, zsidó család gyermekeként.
A pszichológia iránti érdeklődése hamar felszínre került. Az gimnáziumi érettségire értekezést írt a filozófiai gondolkodás pszichológiájáról. Érettségi után a Bécsi Egyetem Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait, majd a neurológia és a pszichiátria területére szakosodott, különösen a depresszió és az öngyilkosság kérdésére fordítva figyelmét. Személyesen ismerte mind Sigmund Freudot, mind Alfred Adlert.1924-ben a Sozialistische Mittelschüler Österreich elnöke lett. Elnöksége ideje alatt felajánlott a diákoknak egy speciális tanácsadói programot. Ezen időszak alatt egyetlen bécsi egyetemista sem követett el öngyilkosságot. A program sikere felkeltette Wilhelm Reich érdeklődését, aki Berlinbe hívta Franklt.
1933-tól 1937-ig a bécsi kórház úgynevezett Selbstmörderpavillon-jának vezetője volt. Itt több mint 30 000 öngyilkosságra hajlamos nőt kezelt.
Zsidó származása miatt 1938 után megtiltották számára, hogy „árja” betegeket kezeljen. Magánpraxist kezdett, melyet 1940-ig folytatott, amikor a Rothschild kórház neurológiai osztályának vezetője lett. Ebben az időben ez volt az egyetlen olyan kórház Bécsben, ahol még alkalmaztak zsidókat. Orvosi véleményei több esetben mentettek meg betegeket a náci eutanázia-programtól.
1941-ben feleségül vette Tilly Grossert. Három év koncentrációs tábor után visszatért Bécsbe.
1945-ben megírta híres könyvét: …trotzdem ja zum Leben sagen (Ein Psychologe erlebt das Konzentrationslager) magyarul: …és mégis mondj igent az életedre! Ebben a könyvben egy átlagos koncentrációs tábor-lakó életét a pszichiáter nézőpontjából írja le.
1946-ban megválasztották a bécsi neurológiai poliklinika vezetőjének, ahol 1971-ig maradt. 1947-ben elvette második feleségét, Eleonore Katharina Schwindt személyében. Egy lányuk született, Gabrilele. 1955-ben a Bécsi Egyetemen a neurológia és pszichiátria professzora lett és óraadóként tartózkodott a Harvardon.
A háború utáni években Frankl több mint 32 könyvet adott ki és megalapította a logoterápiát (λόγος – görögül szó, ok, alapelv; Θεραπεύω azt jelenti: gyógyítok) A világ minden táján tartott előadásokat és 27 díszdoktori címet szerzett.
1997 szeptember 2-án hunyt el.
(forrás: Wikipédia)
